Sokak által mostohán kezelt téma az iratmegőrzési kötelezettség teljesítése.
Mivel ennek a megsértése is már egy jóval magasabb bírságtételt jelent idén augusztustól, így érdemes áttekinteni az iratmegőrzésnek, mint adókötelezettségnek az előírásszerű teljesítését. Néhány példa ezzel kapcsolatban:
- Adózással kapcsolatos iratokat az Art. szabályai szerinti elévülési időig (ami nem pont 5 év, hanem akár egy-két nap híján 6 vagy 7 év is lehet!) meg kell őrizni.
- Számviteli bizonylatok esetén az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában megőrizni. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a több mint 8 éves bizonylatokat kidobhatjuk, mivel a cég által, egy 25 éve vásárolt és még minidig a nyilvántartásban lévő tárgyi eszköz beszerzésével, aktiválásával stb. kapcsolatos bizonylatoknak még most, azaz 25 év elteltével is rendelkezésre kell állnia és a 8 év csak akkor indul, ha már az érintett tárgyi eszköz kikerül a nyilvántartásból.
- A Cégtörvény szerint a papír alapú okirat alapján elfogadott beszámoló esetén a beszámolót beküldő személynek az eredeti beszámolót 10 évig kell megőrizni.
- Nyugdíjhoz szükséges munkaügyi iratokat, adatokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő további 5 évig kell megőrizni.
- Az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztásával egy tekintet alá esik és 2024.08.01-től 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az adózó iratait az ellenőrzés lefolytatására alkalmatlan állapotban nyújtja be.
